Ahogy azt korábban megírtam, számomra nagyon fontos a szentmise. Viszont az utóbbi időben - főleg, mióta két kisgyerekkel járunk együtt szentmisére, egészen másként tudunk jelen lenni, mint korábban. Hála Istennek már felismertem egy pár dolgot, amivel előre készülhetek a szentmisére, így ott igazán jelen tudok lenni.

Az egyik legmarkánsabb és leginkább meghatározó, az a nem állandó szövegek előre olvasása. Eleinte csak akkor olvastam előre el az olvasmányokat, könyörgést, amikor tudtam, hogy Ladányban a szentmisén én fogom felolvasni. Aztán rájöttem, hogy egészen másképp hallom, hallgatom azokat a szövegeket, amiket már egyszer olvastam. Úgy szoktam, hogy szombat este, vagy ha vasárnap korán kelek, az igenaptar.katolikus.hu/ oldalról megkeresem az adott vasárnapot és ott végigolvasom a könyörgéseket, az olvasmányokat és a szentmise szövegének változó részeit. Hihetetlen, hogy milyen gyönyörű és lényegre törő imádságokat hallhatunk, ha odafigyelünk!

A szentírási szövegekhez szeretek magyarázatokat is olvasni. Édesapámtól kaptuk meg Rózsa Huba: Úton a beteljesedéshez sorozatát, amiben az olvasmányokhoz ad történelmi áttekintést, rövid elmélkedést. A szentleckéhez a lábjegyzeteket szoktam átfutni, ha nem a neten, hanem könyvből olvasom. Illetve egészen frissen ajándékoztak meg szüleim bennünket Rózsa Huba: Krisztus az Egyházban könyvvel, amiből a szentleckék magyarázatát olvashatjuk majd. Az evangélium magyarázatához pedig Hollai Antal atya prédikációit olvasom A csend hangjai könyvből. Ezek jól megalapozzák, kiegészítik a prédikációt. (Azért be kell vallanom, hogy a komoly magyarázatok mellett néha a szellemi és odafigyelési szintemnek megfelelőbbek a gyerekmise prédikációi a kérdésekkel, szemléltetésekkel...)

Egy másik lehetőséget egyszer gyónásban kaptam elégtételnek, de azóta is sokszor eszembe jut. Ennek lényege az Oltáriszentségben rejtőző Krisztus iránti vágy felizzítása. Gyakorlatban a szentmise előtt egy pár percben (ez nekem inkább sajnos csak pár pillanat) gondolok arra a csodára, hogy a szentáldozásban magát Jézust fogadhatom a szívembe. Ez rögtön türelmesebbé tesz a környezetemmel szemben, hiszen nem fogadhatom akármilyen körülmények közé a világmindenség Urát. Az elégtétel másik része az volt, hogy a szentmise után egy pár percben újra gondoljak erre a csodára - ez sajnos még nem épült be a szokásainkba.

Közvetlenül a szentmise előtt a lényegi, gyakorlati készülés egyik lépése a szép ruhák kikészítése és a nem zajos, de lekötő játékok összeválogatása, pl. apró plüss- vagy bábfigura, esetleg egymásba pakolt papírdobozkák. Kisautót és babát nem hozhatnak, de könyvet többet is szoktunk vinni.

A vallásos témájúak közül nekem a legkedvesebb a Kicsinyek szentmiséje. Gyerekként nekem is megvolt ez a könyv és nagyon szerettem a sok apró képet benne. Igazából csak nemrég olvastam el az egészet és továbbra is jó választásnak gondolom, ha csak egy könyvet viszünk. A könyvek közül másik kedvencem a Bibliai állatok. Maguk a szövegek nem tökéletesek, de vastagok a lapok és a 6 kis könyvecskét remekül lehet hosszasan ki-bepakolni a tokba.

Ha van rá lehetőségünk, akkor a gyerekeknek is már előre elmeséljük, hogy mi lesz az evangélium, amit a legtöbbször a Riska bábfilmeken nézünk meg. Ezekről külön bejegyzésben írtam már, itt csak annyit, hogy tökéletes választás akár már 2 éves kortól.

Ezek az előkészületek sokat segítenek. De hogyan is éljük végig a szentmisét a két kicsivel? Erről szól a következő bejegyzés.